Az egyház feladata mind a hit irányítására, mind a közoktatásra kiterjedt. Ez az országos egyházpolitikai háttér alakította ki a XX. században falumban – Szilban – az egyházi intézményeket.
Szil község a Kisalföld középső részén, csaknem Rábaköz centrumában helyezkedik el. A település vármegyéi szintén Sopronhoz, egyházköz-igazgatási szempontból Győrhöz, azon belül a szanyi esperesi kerülethez tartozott.
Ősi település jellegét bizonyítja az 1038-ból származó okirat .A XVI. század elejétől Szil megkapta a mezővárosi címet és mezővárosi jogállású a mezővárosi státus fennállásáig . A településnek már a középkorban volt iskolája . Szilban a népi vallásosságnak, életvitelnek ősi hagyományai vannak . Már a XX. század előtt Szilban az iskolák katolikus jellegűek voltak . Az emberek mindennapjait átszövő vallásos életforma alakította ki az igényt az egyházi iskola létrehozására. A különálló településrészek Szil, Szili-puszta, Kistata önálló egyházi vezetésű iskolával rendelkeztek már a XX. század előtt is.
III. Az iskolák működése
1/ Tárgyi feltételek
a/ Szilban és Kistatán létesített iskolaépületek állapota, eszközi felszereltsége
A szili iskolában a tantermek zsúfoltsága nagy problémát jelentett. Javított a helyzeten, hogy a század elején felépült a római katolikus elemi leányiskola. Amíg tehát a Szili-pusztai és a kistatai iskola vegyes megosztottságú volt, addig Szilban már kettő iskola működött külön a fiuk külön a lányok részére. A Szili-pusztai iskola, melyet a század elejével az illetékes minisztérium községi jellegűnek vett fel, a későbbiek folyamán megszűnt.
Csigi Vince plébános, miután a szili templomot felépítette és 1890-ben felszenteltette, 1896-ban hozzáfogott a fent említett leányiskola építési előkészületeihez. E célból 1900-ban 30.000 korona alapítványt tett a „Főtisztelendő Győri Káptalannál”.4
Az alapítólevél a következő:
„Nagyságos és Főtisztelendő Káptalan!”
Azon 43 év és öt havi idő, melyet lelkipásztorkodásommal Szilban töltöttem – és a szeretet, mely híveimmel összefűzött , – még azzal, hogy további pásztorkodásról lemondva csendes elvonultságban töltsem hátralevő napjaimat, – szét nem szakadt, sőt azt is tovább fenntartani és megörökíteni óhajtván elhatároztam, hogy 30.000 koronáig terjedő alapítványt oly feltétellel, hogy a most Szilban építendő iskola oly alakulást nyerjen
Hogy egy leendő apácazárdába beilleszthető legyen illetőleg róm. kat. nőnevelő intézetnek alapul szolgáljon.
1/ E célra leteszek a Főt. Győri Káptalannál egy „rábaközi könyvecskét” , amely 24800 korona, azaz huszonnégyezer és nyolcszáz korona értéket képvisel, úgy szinte egy Akács Gyula és János szili lakosok által 3 ezer korona azaz háromezer koronáról kiállított kötelezvényt, a még hiányzó összeget legközelebb e folyó évben pótolni ígérem.
2/ Fenntartom azonban azt a jogot, hogy a tőke kamatját, amíg élek szabadon használhassam, sőt halálom utánra is még két évre járó kamatjával rendelkezhessem .
Azután a kamat a szükséghez képest a majd leendő vagy már létező apázcai intézet fenntartására helybeli plébános és hitközség elöljáróság belátása és felügyelete mellett fordíttassék.
3/ Ha pedig az intézet bármely okból megszünnék vagy katolikus jellegét elvesztené, az alaptőke a Főpásztor intézkedése szerint a szili róm. kat. jellegű nevelőintézet alapjául szolgáljon.
4/ Felkérem a Fő káptalant, hogy ezen alapnak saját belátása szerinti kezelését – és hovafordításáról évenkénti számadást ellenőrizni sziveskedjék.
Kérem kérésem ismétlése mellett vagyok a Fő. káptalannak alázatos szolgája.
Csigi Vince ny. szili plébános
Utóirat a 3.ponthoz
Ha más kat. jellegű intézet létesítése nem volna a kamatok részint szegény szili és kistatai gyermekek segélyezésére, úgymint tandíj – ruházat – könyvek és egyéb taneszközök beszerzésre , részint pedig gimnáziumi erkölcsös és jó tanuló ifjak ösztöndíjazására fordítandók.
Vagy ha nincs ily tanuló , akkor az ösztöndíjra szánt összeg a tőkéhez csatolandók .
Csigi Vince ny. plébános”5
Az alapítólevélre a következő válasz érkezett agyőri püspöktől:
„Jelen alapít ványi oklevelet püspöki joghatóságomnál fogva ezennel elfogadom és jóváhagyom .
Győr, 1900. március 17-én
Zalka János
püspök
Miután az iskola 1902-ben elkészült, a képviselőtestület a zárdát átvette Kelemen Antal épitőmestertől. Az iskola felavatására 1902 szeptember 28-án került sor, hivatkozva a Rábaközi Közlöny 1902 szeptember 28-i számára:
A szili új apácazárda ma lesz ünnepélyesen felavatva Dr. Széchenyi Miklós gróf megyéspüspök által. Őméltósága fogadtatására a község ünnepi díszt öltött, diadalkapukat emeltek. A járás részéről Hajas Gyula főszolgabíró fogja a főpásztort üdvözölni .
Az apácák, akik hárman vannak, meg is kezdték a leánygyermekek tanítatását.”7
A leány- /zárda/ iskolától /Város u. 20./ kb. 300 m-re, külön épületben működött a katolikus fiúiskola Piactér 3. szám alatt.
Mindkét iskolaépülethez tartoznak melléképülete, gazdasági épületek valamint házkert és udvar is. Az udvaron ásott kút biztosította a vízellátást. Az iskolák külső és belső elrendezéséről a későbbi években rendelkezésünkre álló források a következőképp számolnak be:
„ Az iskola, amely az Isteni Megváltó Leányai zárdája ió karban van, és külsőre is elárulja az iskolafenntartó és az egyházközségi elnök gondoskodását. Az udvar kikavicsozott, benne virágok diszelegnek. Az épület földszintjén a részben osztott leányiskola három tantermét Mezei M. Irma nővér Kedves és bájos festményei teszik vonzová, szemléleltetve az Úr Jézus szeretetét a kisdedek iránt. A szép tájképek földrajzi ismereteket rögzitik…”8
A leányiskola épülete kétszintes. A földszinten három darab osztályterem helyezkedik el, az emeleti rész pedig a szerzetes nővérek lakosztálya volt, amely egy nappali szobából, egy konyhából és éléskamrából, egy mosókonyhából és még egy szobának szolgáló helyiségből állt. A középső részen kis kápolnát alakitottak ki ahol rendszeresen tartottak misét többnyire az apácák részére. Nagyobb ünnepek alkalmával néhány leány tanuló is részt vett az istentiszteletekben. A kápolnát harmóniummal is ellátták A földszinten mindhárom tanterem 56 m2 –es. Mindegyik sorszámmal volt ellátva, és két osztály tanult egy helyiségben. Mivel az elemi iskolák 1946-ig hat osztályosok voltak, ezért az osztályok a következőképpen nyertek el helyezést a tantermekben:
Terem Osztályok
- 1-2. osztály
- 3-4. osztály
III. 5-6. osztály
A fiúiskola és a hozzátartozó tanítói lakás 1875-ben épült földszintes épület volt. Az iskolaszéki jegyzőkönyvből megtudhatjuk, hogy az épület 1930-ban állagára nézve már rossz, tanításra alig használhatónak bizonyult:”…a fiúiskola 55 éves régi épülete olyan állapotban van, amely a legelemibb egészségi követelményeknek és iskolai előírásoknak sem felel meg. …Mivel a tantermek jelen állapota tarthatatlan és a meglévő régi épületben megfelelő tantermekké át nem alakíthatók, nem marad más hátra, mint új iskola építéséről gondoskodni.”9
A tantermek beosztottsága és eszközi felszereltsége azonos volt a leányiskoláéval.
„Kimutatás a szili fiúiskola felszereléséről:
1.Fali olvasótáblák /I. oszt./
2.Takács-féle körteszámológép /I. oszt./
3.Dr. Ében-féle szemléltető óra /II. oszt./
4.Dr.Ében-féle mértékgyűjtemény /méterrúd, liter, dl és cl,
gramm, dkg, kg, szétszedhető dm fából, dm3-pléhből/
5.Sopron vármegye fali térképe /III. oszt./
6.Magyarország hegy és vízrajzi térképe
7.Magyarország politikai térképe
8.Osztrák-Monarchia térképe
9.Európa térképe
10.Föld képe féltekében
11.Földgömb
12.Mértékek fali képe
13.Győrffy-féle szemléltető képek a természetrajzhoz / 3db/
14.Óvakodjunk a szeszesitaloktól /falikép3db/
15.Szekrény az eszközök számára az osztályteremben
- Minden osztályban van egy nagy tábla, egy asztal, egy szék és egy dobogó.
- Bugledits József
iskolai jegyző
Hadarits Kálmán
Káplán, /pléb. Megbiz/”10
A leányiskola termeit mosdókkal is ellátták. Az iskolák rendelkeztek saját könyvtárral is. Az 1913-as évi adat szerint a zárdaiskola könyvtára 39 kötet könyvből és 30 db ifjúsági füzetből állt. Az 1936-os évzáró jelentés adatai alapján a tanítói könyvtár 42 kötetből állt, az iskolába rendszeresen járó újságok pedig a Néptanítók Lapja, Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja. A magyar ifjúsági vöröskereszt.
Kistatán osztatlan iskola működött. Egyetlen teremben folyt a tanítás elsőtől hatodikig. A hiányos felszerelésről az 1909. ápr. 28-i tanfelügyelői jelentés tudósít :
„Eltekintve az iskolaépületnek használt ház meg nem felelő helyiségétől, a tanteremnek két hasznavehetetlen térképe és rossz állapotban lévő földgömbön kívül alig van felszerelése”11
Ugyancsak ebben az évben keltezett királyi tanfelügyelői jelentés szerint „… a kistatai rk. Elemi iskola épülete nem felel meg a követelményeknek. Nevezetesen a tanterem 5 m hosszú, 4 m széles és 2,7 m magas. Az ablakok alig egy méternyi magasak, a gerendázat elkorhadt, úgy, hogy egy helyen alá van támasztva. A tanító lakása és a tanterem nedves, oly annyira, hogy a legelemibb egészségügyi követelményeknek sem felel meg.
… Felhívja a kistatai iskolaszéket, hogy a teljesen új iskolaépület sürgős felemelésről gondoskodjon. Az építési tervet és a költségvetést a helyszínrajzzal együtt f. évi július 1-ig terjessze be.
Ezt követően került sor a régi iskolaépület lebontására és az új felépítésére. A kistatai új iskola és hozzátartozói tanítói lakás (kántorlak) építése fölött tartott árajánlatból megtudjuk, hogy az új létesítmény felépítéséhez három szanyi és egy szili, (Németh Frigyes) kőműves mester jelentkezett. Ezen kívül egy szanyi, egy tamási és egy szili asztalos (Németh Géza). Az árajánlatot összevetve a föld, a kőműves, ács, tetőfedő és bádogos munkákat Németh Frigyes szili kőművesnek 7640 korona összegért, az asztalos, lakatos, mázoló, üveges munkákat Németh Béla szili asztalosnak 1088 korona összegért kiadták. Miután elkészült az új iskola, mint a már említettekben szerepel továbbra is egytantermes oktatás folyt. Itt egy kántortanító foglalkozott a gyermekekkel, aki az iskolával egybeépített tanítói lakásban lakott.
- Személyi feltételek
a/ A tanítók helyzete, feladatok
Szilban a leányiskolában a soproni Isteni Megváltó Leányai rend három apácája, a fiúiskolában pedig szintén három tanító oktatott. Mint általában az egyházi, felekezeti iskoláknál kétféle tanítói állás betöltésére volt lehetőség:
–kántortanító– az iskolai munkán túl egyházi feladatokat, elsősorban kántori teendőket is ellátott. Ez a feladat különleges képességeket igényelt. A kántortanító kántori tevékenységéért külön jövedelemben is részesült. Lényegesen jobb anyagi helyzetbe élt, mint többi tanítótársa.
Bár az iskolák elsőfokú felügyeleti hatósága, mint az iskolaszék elnöke a mindenkori plébános volt, a tantestületben a kántortanító volt a főtanító /később igazgató/. Kiemelkedően jobb anyagi helyzetből adódóan kötelessége volt az osztálytanítókat felfogadni és fizetni, élelmezni. ez kötelessége volt hosszas huzavona után 1906.szept.29-vel megszűnt. Egyházi kötelezettségeit, tennivalóit és járandóságait a kántori díjlevélben rögzítették. A levelet az iskolaszék elnöke terjesztette fel jóváhagyásra a megyéspüspökhöz.
-osztálytanító-tanítói feladatokat látott el. Ezenbelül még beszélhetünk rendes illetve segédtanítóról /helyettesítéssel megbízott tanító/.
A tanítók névsorai néhány tanévet alapul véve a fiúiskolában:
- 1902. Bugledits János kántortanító
Ovárdits Antal tanító
Réffy Károly II. éves hallgató
1928 Bugledits János kántortanító
Torma József tanító
Bugledits Margit tanító
1941 Bognár Viktor igazgató tanító
Tormáné Bugledits Margit tanító
Torma József tanító
Leányiskolában:
- 1915. Fekete M. Florentína
Décsi M. Eliána
Loikits M. Tharzilla
- Kovács M. Anatólia
Nagy M. Invioláta
Pósch M. Evangélista
- Poór M. Alexandra
Mezey M. Irma
Biczó M. Alexandra
Kistatán:
1909:Csonka János kántortanító
1938:Szalay Károly kántortanító
Mindegyik tanító egyben osztályfőnök is volt, ezért egy tanító több tanári funkciót is ellátott. A tanítóknak illetve az apácáknak kötelessége volt:
„A neki beosztott tanteremben tanítani, a rábízott gyermekeket isteni szolgálatra, körmenetekre vezetni, valamint szentgyónásra és áldozásra előkészíteni, és azokon reájuk ügyelni.”
„A tantestület elhatározza, hogy mindennap vezeti a gyerekeket az istentiszteletre.
Giczi József káplán kéri a tanítókat, hogy őrizzék ellen, hogy a tanulók páronként álljanak sorba, s így mikor jönnek ki, mindenki a párja mellett áll, nem lesz torlódás.”
Továbbá kötelessége:
„Az egy tanteremben két osztályt tanítani, az ismétlősöket meghatározott és a tanerők közt beosztott időben oktatnia, azokat az isteni szolgálatokra-körmenetekre, valamint a szentgyónás és szentáldozásra elkísérni és azokon reájuk felügyelni július és augusztus hónapok kivételével, úgyszintén a kántori teendőkben segédkezni, szóval az iskolaügyi rendszabályokban foglalt kötelezettségnek megfelelni. Tartozik továbbá a Győr-egyházmegyei róm.kat. tanítóegyesületedbe tagol belépni.
Horváth Lajos
Iskolaszéki elnök
A tanítók betegszabadsági kérvényüket az iskolai rendszabályokban előirt módon az iskola helyi hatósága útján az Egyházmegyei Hatósághoz, valamint az egyházmegyei főtanfelügyelőhöz terjesztették fel orvosi bizonyítványt mellékelve. A kért szabadságot a püspök illetve az egyházmegyei főfelügyelő engedélyezhette.
b/ A kinevezése, eskütételük
Az időnként megüresedett tanítói állásokra pályázatokat hirdettet meg az iskolaszék a Népnevelő c. katolikus lapban. Az 1944-es tanítóválasztásnál a megüresedett kántortanítói állásra /Bognár Viktor helyett/ 24-en is beadták pályázatukat, amelyeket a plébánia is felterjesztett az Egyházmegyei Hatósághoz választásra kijelölni hármat. A választás a szili képviselőtestület feladata volt. A pályázok által benyújtott un. Minősítési táblázat a jelentkezők adatait tartalmazta: születési hely, vallása, tanítói oklevelének kelte, nyelvismeret /magyar ill. idegen nyelv/, egyéb végzett tanulmány, családi állapot, családi körülmények, vagyon, eddigi működése, jártas-e a gazdálkodásban, zenében, leventeoktatói képesítése, isk. hiv. népművelésben.
A kántor választásánál különösen jelentős volt a jelölt kántori képzettsége. A plébános püspökhöz irt levele is erre utal:” Egyházközségünknek elsősorban jó kántorra van szüksége….a kántortanító választásánál tehát a kántori képzettség és ráteremtettséget előbbre kívánjuk helyezni a tanítási készségnél és tudásnál.”
A kántortanítói választás előtt a három jelölt a templomban egyházi zene és énekből kántorpróbát tartott, amelyen az elnök Polgár Aladár egyedi esperes plébános, valamint az egyházközség képviselőtestület tagjai vettek részt. A kóruson bíráló szanyi népiskolai igazgató és a két jelöltön kívül senki sem tartózkodott.
„Turcsán Ottmár komáromi tanító Bach C-dúr fantázia c. művének előadásával magas zenei képzettséget és alapos orgonatudást árult el…Kár, hogy hangja-bár eléggé erős-kevésbé csengő. A responsumokat és a De Beata des gratiast hibátlanul énekelte.”
Minden tanítónak, még a helyettesítéssel megbízottnak is beiktatása előtt esküt kellett tennie.
„Én Bugledits János szili rk. Rendes tanító, esküszöm az élő Istenre, hogy Ő felsége apostoli királyom, magyar hazám és annak alkotmánya iránt tántoríthatatlan és rendületlen hűséggel viseltem, az ország szentesített törvényeit és törvényes szokásait megtartom, a hazai hatóságok törvényes rendeleteit, valamint a tanítói tisztemmel járó kötelezettségeket mindenkor lelkiismeretesen, híven teljesítem és a gondjaimra bízott ifjúságot a magyar haza szeretetében fogom nevelni.
Isten engem úgy segéljen!”
c/ A tanítok érdekvédelmi szervezete
A tanítók tagjai voltak az 1907-ben megalakult Győregyházmegyei r.k. tanítói-egyesületnek, mint szervezetnek, amelyen belül az espereskerületi Tanítókör-tanítószervezet alá tartoztak Az egyes tanítok észrevételeit, nézeteit, kéréseit a tanítókör tolmácsolta a Tanító-egyesületnek.
„Érdemes tanítóink egy része…sürgette ezen Egyesület megalkotását, s valóban kath. tanügyünknek és kath. iskoláink érdemes tanítóinak számtalan, sajátos, életbevágó érdekeik vannak, amelyeket csupán ezen Egyesület körén belül s csak ennek segélyével elégíthetünk ki.
Népünk vallásos életét , s ezzel együtt tiszta erkölcsét sok oldalról támadóveszélyek elhárítása egyenesen kötelességünkké teszi az iskola vallásos nevelésének mélyítését, annak minden irányba való kiszélesítését. A fiatalság erkölcseinek szelídítése, engedelmességre s a hivatott tekintély elismerésére való szorítás , az egyházhoz, a hazához, a hazai földhöz való ragaszkodás és hűség érzetének megszilárdítása, mind a kath. Iskola elsőrendű feladata.
Más oldalról előttünk állnak a tanítókar számos anyagi kérdései: fizetésrendezés, a kántori díjazás kikapcsolása a tanító fizetésből, kántortanítóink sérelmes nyugdíjügye, a pár-gabona és a természetben végzett közmunka megváltása, mely utóbbi a mai belterjes gazdálkodási rendszerrel már alig egyeztethető össze, tanítóink gyermekeinek a tanulópályán való
Gyámolítása. Mind oly ügyek, melyeket csupán az egyházmegyei Egyesület kebelén lehet megoldásra előkészíteni, s részben megvalósítani is.
Dr.Balics Lajos
Egyházmegyei főtanfelügyelő
A Tanító-Egyesület védője a győri megyéspüspök volt. Céljuk a győri ”egyházmegye területén működő rk. Népiskolai tanítók tömörülésének és egyöntetű működésének előmozdítása, által a kath. tanügy mennél hathatósabb fölvirágoztatása, az egyesület tagjainak önképzése és hivatásszeretetre való buzdítása, az iskolaügy iránt a kath. közönség érdeklődésének fölkeltése, a kath. tanügyi irodalom fejlesztése és támogatása, a kath. tanítói kar erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítása, a rendes tanító-tagok tanuló gyermekeinek segélyezése és azok részére ösztöndíjak folyósítása.
….Az egyesület céljának elérésére a tagok és a körök részére vita és pályatételeket tűz ki,….évenként közgyűlést tart, tagoktól tagsági díjat szed és a jótevőktől adományokat gyűjt….hogy a tanítók gyakoribb gyűléstartás által fokozottabb továbbképzésére s a tárgyalásra kitűzött kérdések tüzetesebb megvitatására alkalmuk legyen: az egyesület az egyh. megye fölosztásához képest alesperesi körületenkint egy-egy külön tanítói kört képez. Az /EH engedélyével több alesperesi kerület is egyesülhet egy tankerületté. A tanítókörök tiszteletbeli elnökei és egyúttal az EH képviselői a kerületi alesperesnek…
Világi elnökét, s a többi képviselőjét az egyesület a rendes tagok közül választja.