Hívogat az iskola 2007

Szentiván éj 2007

Felújított kereszt megáldása 2007

Gazdasági program 2007-2010

Csak egyetlen módja van a hibák elkerülésének, az

hogy ne cselekedj semmit, vagy legalább ne kísérelj

meg semmi újat cselekedni. Ez azonban, úgy lehet,

maga a legnagyobb hiba minden hibák között

Szent- Györgyi Albert (1893-1986)

 

 

 

 

Szil Községi Önkormányzat

……… számú határozata

 

A 2007-2010. évekre szóló gazdasági programjáról

 

I.

Gazdasági program célja

 

Az önkormányzat működése szempontjából kiemelkedően fontos szerepe van a pénzügyi feltételeket meghatározó éves költségvetésnek. Az éves költségvetés alapját a gazdasági program, valamint a költségvetési koncepció képezi. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény  91. § (6) bekezdése előírja, hogy

„A gazdasági program a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.”

 

 

Szil Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a jövő iránt érzett felelőssége tudatában alapvető fontosságúnak tartja a község működésének és fejlesztésének folyamatosságát. A településnek a térségben betöltött szerepére, egészének fejlesztésére figyelemmel, a lehetőségek és az igények számbavétele alapján alkotja meg a változásokhoz alkalmazkodó gazdasági programját, mely az elért, meglévő eredmények megőrzésén túl tartós értékek mielőbbi megteremtésére törekszik.

 

A gazdasági program mindenekelőtt azokat a távlati célokat, elveket, programokat, feladatokat, erőforrásokat kívánja meghatározni a 2007-2010-es évekre, melyek az éves költségvetési tervezés kiinduló pontjává, illetve szempontjaivá válnak.

 

II.

Helyzetelemzés

 

2.1.

Település földrajzi, társadalmi, gazdasági helyzete

 

 

Szil község a Kisalföld középső részén, szinte teljesen a Rábaköz központjában fekszik, közel egyforma távolságra a Hanság mocsárvilágától és a Rába folyótól.

 

Szil és környéke jó talaj és éghajlati adottságokkal rendelkezik, melyek kedvezőek a mezőgazdálkodáshoz.

 

Társadalmi helyzetét illetőleg a közigazgatásban elfoglalt helyét tekintve már a tanácsi rendszerben kiemelt alsó fokú központi szerepkörrel lett felruházva. 1980-as években megszűnt járási hivatalok miatt hatásköre még inkább növekedett, a település körzetközpont funkciót kapott.

Közigazgatási szerepkörének bővülésével a község tekintélye és súlya a megye településhálózatában is erősödött.

 

Infrastrukturális fejlettsége a falunak viszonylag jó. Az úthálózat szilárd burkolattal ellátott. Ivóvízhálózat és szennyvízhálózat teljesen kiépített. Minden utcában lefektették a gázvezetéket és a település egésze rendelkezik telefon, kábeltelevíziós és internet-csatlakozási lehetőséggel. Közvilágítás korszerűsítése befejeződött.

 

 

2.2.

Települési önkormányzat, mint közjogi szervezet

 

A települési önkormányzat jogi személy, feladatait és hatáskörét a képviselő-testület látja el. Az önkormányzatot a polgármester képviseli. A 2006. évi önkormányzati választáson megválasztott képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt – 10 fő. A képviselő-testület tisztségviselői: polgármester és a polgármester javaslatára titkos szavazással megválasztott alpolgármester.

 

A képviselő-testület a döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságokat hozott létre.

Állandó bizottságok: Szociális Bizottság, Pénzügyi Bizottság, valamint Ügyrendi Bizottság.

Képviselő-testület általában féléves munkaterv szerint működik, ülései nyilvánosak, évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

 

Az önkormányzat a testületek, a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, valamint a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, önkormányzati és államigazgatási hatósági feladatok ellátására, egységes hivatali szervezetet körjegyzőséget működtet.

A polgármesteri hivatal dolgozói látják el – a képviselő-testületek megállapodása alapján –Zsebeháza község, Pásztori község, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat ilyen irányú feladatait is.

 

A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és a saját önkormányzati jogkörében irányítja, a jegyző vezeti a hivatalt.

A jegyző felelős szakmailag a hivatal működéséért. A hivatal feladatait az önkormányzati törvényben, egyéb jogszabályokban, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában valamint a kapcsolódó helyi rendeletekben, szabályzatokban foglaltak szerint látja el.

A hivatal működésének tárgyi feltételei jelentősen javultak az utóbbi években, kiépült a számítógép belső hálózati rendszere, folyamatosan újítjuk a gépállományt, fejlesztjük és bővítjük a programokat. A jelenlegi elvárásoknak a személyi állomány megfelel. A köztisztviselők az előírt végzettségek mellett további – a munka színvonalát növelő – szakképesítésekkel is rendelkeznek. A nyelvismeretnek a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz.

 

2.3.

Területfejlesztés, területrendezés

 

Az Ötv. 8. § (1) bekezdése sorolja fel az önkormányzatok feladatait, melyek között szerepel a településfejlesztés, területrendezés, az épített és természeti környezet védelme.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdése írja elő kötelező feladatként településrendezési terv és helyi építési szabályzat készítését, azzal, hogy a korább jogszabályi követelmények alapján készült, érvényes rendezési terveket községi önkormányzatok 2004. december 31.-ig alkalmazhatták.

 

  1. elején az önkormányzat elindította az rendezési terv felülvizsgálatát, új rendezési terv készítésének folyamatát. Az általános rendezési terv részeként ipari-kereskedelmi övezetek kialakítását határozták el.

Cél: „Szil község vonzóvá tétele a fejlődni kívánó vállalkozások számára, ezzel biztosítva a helyi lakosság lehetőleg teljes körű, helyben történő foglalkoztatását. a stabil, jól prosperáló vállalkozások számának növekedése az önkormányzatnak is stabil gazdálkodásra biztosít lehetőséget.”

 

A rendezési tervet 1999. augusztusában hagyta jóvá a képviselőtestület. Kisebb változtatások már történtek, mára már szükségessé vált a rendezési terv átfogó módosítása.

Területfejlesztési koncepciót egy képviselő-testület sem készített a mai napig.

 

 

2.4.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

 

Az önkormányzati törvény 77. § (1) szerint: „ Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt, saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

  1. § (2) Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.”

 

A feladatmutatós normatív hozzájárulások mértékét lényegesen befolyásolja az ellátotti létszám ingadozása. Nem nyújt fedezetet a jogszabályokban előírt minőségi színvonal biztosításához.

 

A normatív támogatások másik eleme a település állandó lakosságszáma alapján nyújtott hozzájárulás, amely a község igazgatási, sport, védelmi és egyéb feladatai kiadását hivatott fedezni. E funkciót – mértéke miatt – már bevezetésekor sem tudta betölteni.

Mind a feladatmutató, mind a lakosságszám utáni normatíva összege csökkenő tendenciát mutat, 2007-től jelentős mértékű az elvonás.

 

Az önkormányzat viszonylag stabil gazdasági helyzetét a saját bevételek, elsősorban az iparűzési és építményadó bevételek biztosították. Ehhez kisebb mértékben járult hozzá az intézmények működési bevétele.

 

Az intézmények működési kiadásainak – személyi és dologi – növekedése, mely egyrészt az infláció, másrészt a gyermeklétszám csökkenésének a következménye, felhívja a figyelmet az intézmények gazdaságosabbá tételének szükségességére, az intézményi társulások kiszélesítésére.

 

Az éves költségvetési rendeletben elfogadott fejlesztési célok megvalósítását az adóbevételek eddig lehetővé tették. Az ország gazdasági helyzetéből adódó megszorító intézkedések miatti csökkenő normatívák jelentősen szűkítik a beruházások pénzügyi kereteit. Az intézmények működési költségeit jelentős mértékben ki kell az önkormányzatnak egészítenie.

 

2.5.

Önkormányzat vagyoni helyzete

 

Szil Község  Önkormányzata összvagyonának értéke – a 2006. december 31.-i összevont mérleg szerint – 968.782 e Ft.

A vagyon többsége – az utak, közterületek kivételével – az önkormányzat intézményeinek használatában van, az ingatlan vagyon döntő hányada korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen kategóriába tartozik és a kötelező, illetve önként vállalt feladatok megvalósítását szolgálja.

 

 

 

2.6.

Intézményrendszer helyzete

 

Egészségügyi alapellátás – háziorvosi, fogorvosi – önkormányzati tulajdonban lévő épületekben, vállalkozás formájában működik. A tárgyi feltételeket az önkormányzat biztosította.

A szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet 3. §, valamint 1. számú melléklet 5. pontja szerinti feltételeknek a rendelők megfelelnek.

 

Védőnői szolgálatot helyettes védőnő látja el. A helyiség jól karbantartott, berendezése, felszereltsége az előírásoknak megfelelő.

 

A szociális ellátások iránti igény jól tükrözi, hogy az elmúlt években mennyit romlott a lakosság szociális helyzete. Egyre több embert érint az elszegényedési folyamat, különösen a már korábban is hátrányos helyzetben lévő rétegeket (sokgyermekeseket, kisnyugdíjasokat, cigányokat, szakképzetleneket).

A szociális helyzet negatív irányú változásaira utal az is, hogy miközben a lakosságon belül csökkent a gyermek- és fiatalkorúak száma, nem csökkent a gyermekvédelmi intézkedést, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylők száma.

 

Évről-évre emelkedik a felnőtt korú lakosság rendszeres segélyezésére, lakásfenntartási támogatásra fordított kiadások összege.

 

Személyes gondoskodás területén már a tanácsrendszerben kiépített és megoldott volt a szociális étkeztetés. A rendszerváltást követően 1993-ban megjelent törvényi szabályozás emelte a települési önkormányzatok szociális alapellátási kötelezettségét. A családsegítő szolgálat is a feladatok közé került, majd 1997-ben a gyermekvédelmi törvény a gyermekjóléti szolgálat kialakítását is kötelezővé tette.

Ezen feladatoknak az önkormányzat a Kónyi Családsegítő- és Gyermekjóléti társulásban való részvétellel tesz eleget. A házi gondozói szolgálat bevezetése folyamatban van.

 

A gyermekek napközbeni ellátását, az alapszintű nevelési-oktatási feladatokat két intézmény látja el.

 

Az óvoda  a falu központjában elhelyezkedő, újjáépített, összkomfortos, földszintes épület, 50 gyermek befogadására alkalmas, jelenleg 1 csoporttal működik. Az utóbbi években a demográfiai változások miatt, a kihasználás érdekében a környező településekről is fogadnak gyermekeket. A termek nagysága, berendezése megfelelően szolgálja a gyermekek kényelmét, harmonikus fejlődését. Önálló főzőkonyhával rendelkezik, mely 250 adagos, a gyermek étkeztetésen túl van annyi szabad kapacitás, mely kisebb mértékben lehetővé teszi a lakosság kiszolgálását is. Az épület és udvarának felújítása, parkosítása, nyílászárók cseréje megtörtént. A konyha korszerűsítése folyamatos.

 

Általános és  művészeti iskola mikrokörzeti feladatokat ellátó, 8 évfolyamos intézmény. Beiskolázási körzete Szil, Sopronnémeti, Zsebeháza, Rábasebes és Páli, de a szülők szabad iskolaválasztási joga alapján más községből is érkeznek tanulók.

Az épület  bővítése és részbeni felújítása 2006-ban megtörtént, így a korábban külön épületben működő alsó tagozat most egy épületben került elhelyezésre a felsős gyerekekkel.

Az önkormányzat 2003-tól már intézményesített formában biztosít lehetőséget a  tehetséges és érdeklődő növendékeknek néptánc tanszak indításával.

Az 1-8. évfolyamban integrált oktatás formájában felvállalták az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók képzését. A gyerekkori beszédhibákkal küzdők óraadó logopédus segítségével logopédiai foglalkozáson vesznek részt.

 

A település közgyűjteményi és közművelődési kötelező feladatát az közművelődési és iskolai könyvtár és művelődési ház fenntartásával oldja meg.

Az épület felújítása hosszú ideig váratott magára, 2006. tavaszán a tetőcserével, a nyílászárók és külső homlokzat-festéssel megindult ez a folyamat is, majd belső festésével, a mosdók, mellékhelyiségek felújításával folytatódott ez a tendencia.

 

Szil község sporttevékenységét a Törekvés  Sportegyesület fogja össze. megyei, országos A sportkör költségvetésének jelentős  részét az önkormányzati támogatás biztosítja. 2006-ban megtörtént a spotöltöző felújítása és a pályavilágítás kiépítése.

 

 

2.7.

Az önkormányzat PR tevékenysége

 

Napjainkban már az önkormányzatok számára is fontossá vált a PR tevékenység. Felismerték: a települések érdeke, hogy minél szélesebb körben megismerjék.

Ma, amikor a számítástechnika korát éljük, ki kell használni a világháló lehetőségeit. Szilnak is van honlapja, elérhető az érdeklődők számára, viszont folyamatos karbantartásáról, bővítéséről gondoskodni kell.

 

 

 

 

 

 

 

 

III.

Képviselő-testület középtávú programja

(2007-2010)

 

3.1.

Politikai stratégiai elképzelések

 

Kistérségi együttműködés

 

Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően a Kormány meghirdette a regionalizálási programját. Hangsúlyossá vált a kistérségek kialakítása. Besorolás szerint Szil Csorna térségéhez tartozik. A jövőben területfejlesztési forrásokhoz csak régiós illetőleg kistérségi összefogással lehet hozzájutni, ezért különösen fontos az önkormányzatok együttműködése.

Belső ellenőri feladatok ellátása a kistérségi társulás keretében keretében történik.

 

 

Nyitott testületi munka

 

A képviselő-testület közvetlenül választott tagjai csak akkor képesek bizonyítani a község lakosságának, hogy méltók a bizalomra, ha a korábbiaknál nyitottabban működnek, a testületi munkába jobban bevonják a falu lakóit. Ennek érdekében el kell érni, hogy a kapcsolattartás a gyakorlatban is megvalósuljon. Az információ-áramlás hatékonyabb legyen, az önkormányzat tevékenységét megismerjék és a lakosság részéről érkező jelzések tükröződjenek a meghozott döntéseken is.

 

PR tevékenység

 

Szil kulturális értékeit, hagyományait ismertető füzetek, rendezvény programok készíttetése elsődleges feladat. Szil honlapjának bővítése, folyamatos frissítése különösen fontos.

A honlapon helyet kell biztosítani:

  • A Képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak
  • Vállalkozói térképnek
  • Település intézményeinek
  • Helyi civil szervezeteknek
  • A településen megrendezett programoknak

 

Szakszerűség

 

A körjegyzőség jelenlegi apparátusa és intézményrendszere garantálja a magas színvonalú döntéshozást.

 

  • A döntéseket megelőzően jobban támaszkodni kell az önkormányzat intézményeiben felhalmozódott tapasztalatokra, az intézmények vezetőit, szakembereit nem beosztottként, hanem partnerként kezelve.
  • Tovább kell fejleszteni a döntési mechanizmust, a végrehajtás ellenőrzését, megfelelő elismertséget biztosítva a szakértelemnek és a pontos adminisztratív munkának.

 

 

 

3.2.

Az önkormányzat gazdálkodási stratégiája

 

 

Az önkormányzat gazdasági programjának fő célkitűzése a pénzügyi egyensúly biztosítása, a bevételek szintentartása, célszerű vagyongazdálkodás.

 

A bevételek szintentartása érdekében:

  • Meg kell vizsgálni az intézményi alaptevékenység bevételei emelésének, illetőleg vállalkozási tevékenységek lehetőségét.
  • Növelni kell az önkormányzati feladatellátáshoz a gazdálkodásba bevonható külső források nagyságát. (intézményfenntartó társulások, pályázati lehetőségek,)
  • Át kell tekinteni a Csornai Többcélú Kistérségi Társulásnak átadható feladatok körét.

 

A pénzügyi egyensúly megőrzése érdekében:

 

  • Önkormányzati feladatellátás érdekében meg kell vizsgálni az átadott pénzeszközök nagyságrendjét, szükségszerűségét, valamint a lakossági támogatások további fenntartását.
  • El kell készíteni az önkormányzati vagyon műszaki állapotának felmérésén alapuló középtávú felújítási, beruházási tervet, megvalósításának fedezetét az éves költségvetési rendeletekben elsősorban az adóbevételekből kell biztosítani.
  • Át kell tekinteni az intézmények működési rendszerét, keresni kell a költségtakarékos, hatékony gazdálkodási módokat.
  • Tervezésben és finanszírozásban fokozottan érvényesíteni kell a tartósan jelentkező létszám-változások hatásait az intézményeknél.
  • Vizsgálni kell a képviselő-testület és a hivatala működését, keresni kell a költségtakarékos megoldásokat.

 

Vagyongazdálkodás eredményessége érdekében:

 

  • Meg kell határozni a kötelező és az önként vállalt feladatokon felül meglévő vagyon állapotát, és hasznosítására tervet kell készíteni. Az ingatlanok értékesítéséből származó bevétel nem szolgálhat a működés fedezetéül.
  • A feladatellátáshoz szükséges ingatlanvagyon teljes körű műszaki állapotvizsgálata eredményének ismeretében felújítási, beruházási programokat kell készíteni.

 

 

3.3.

Humán szolgáltatás főbb stratégiai elemei

 

 

Egészségügyi alapellátás területén:

 

  • Biztosítani kell az akadálymentes közlekedést az orvosi és fogorvosi rendelőknél.
  • Az új jogszabály alapján át kell tekinteni a védőnői körzetek összevonásának lehetőségét.

 

 

Szociális szolgáltatás területén:

 

  • Házi gondozói szolgálat bevezetése.
  • A volt alsós iskola épületének hasznosításasorán , Idősek otthonának kialakítása lenne a cél megfelelő pályázati lehetőségek kiaknázásával.

 

Nevelési-, oktatási-, közművelődési intézmények és a sport területén:

 

  • Erősíteni kell a nevelési- oktatási intézmények térségben betöltött szerepét, magasabb szintű oktatás és a lehetőségek nagyobb körű kínálatával. Iskolabusz beszerzésével összegyűjteni a vidékről járó gyermekeket, az érintett településekkel társulást létrehozni. Meg kell vizsgálni tagintézmények fogadásának lehetőségét.
  • Pedagógiai programok és oktatási intézkedési terv felülvizsgálatát el kell végezni.
  • Település kulturális életének, idegenforgalmának fellendítése érdekében éves rendezvényterv készítése.
  • Tájház felújítása , tartalommal való megtöltése.
  • Az általános iskolai tornaterem felújítása pályzat útján.
  • Tanuszoda kialakítása.

 

 

3.4.

Területrendezés, településfejlesztés

 

 

Szil önkormányzatának elsődleges feladata, a helyi adókból származó bevétel tükröződjön a település arculatán is. Ennek érdekében:

 

  • El kell végezni Szil község településrendezési tervének felülvizsgálatát, átdolgozását.
  • A környék településeivel közös területfejlesztési koncepciót kell készíttetni.
  • Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási programok felülvizsgálata.
  • Egységes településkép érdekében folytatni kell az utak, járdák, árokrendszer, átereszek felújítását.
  • Közvilágítást szükség szerint tovább kell bővíteni.

 

3.5.

Munkahelyteremtés

 

 

A község és az egész térség egyik jelentős problémája a munkanélküliség. A fiatalok a községben tartása érdekében támogatni kell a munkahelyteremtő beruházást kezdeményező vállalkozókat, az ehhez szükséges terület biztosításával, infrastruktúra kialakításával.

Ki kell alakítani a közcélú foglalkoztatás tárgyi és személyi feltételeit.

 

 

3.6

Adópolitika célkitűzései, közszolgáltatások biztosítása

 

Az egyéb adő, illetve adójellgű bevételek esetében az Önkormányzat Képviselő-testülete az adóbevételek maximalizálására törekszik.

 

A Képviselő –testület az Ötv-ben meghatározott sorrendet követve, a következő közszolgáltatásokra vonatkozóan rendelkezik:

  • Épített és természeti környezet védelme
  • Lakásgazdálkodás
  • Vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, egézséges ivóvíz ellátás
  • Szennyvízelvezetés és kezelés
  • Köztemető fenntartás
  • Helyi közutak közterületek fenntartása
  • Közbiztonság és településtisztaság fenntartása
  • Közreműködés a foglalkoztatás megoldásában
  • Gondoskodás az alapfokú nevelésről, oktatásról
  • Gondoskodás az egészségügyi ellátásról
  • Gondoskodás a szociális ellátásról
  • Gondoskodás a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokról
  • Közművelődési, művészeti, sport tevékenység támogatása
  • Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása
  • Egézséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

 

3.7.

Közigazgatás

 

 

A hatékony, színvonalas munkavégzés megkívánja megfelelő létszámú és szakértelmű apparátus biztosítását.

 

  • Szolgáltató jelleg közigazatás fenntartása, továbbfejlesztése.
  • Elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtése.
  • A hivatal köztisztviselőinek folyamatos képzése továbbra is fontos feladat.
  • A korszerű munkavégzés, az információ megfelelő kezelése érdekében a hivatal számítógépparkját továbbra is célszerű fejleszteni.
  • Fénymásoló cseréje
  • Hivatal épületének felújítása

 

 

 

Szil, 2007. március 20.

 

 

 

Lengyel Lajos                                                                Papp László

polgármester                                                                      jegyző

Aratófesztivál 2006