Hagyományőrző Néptánc Együttes tevékenysége

„Zöld a búza, zöld az árpa, ráhajlik a kaszára, 

Szőke kislány, barna kislány hajladozik utána.

Sárga selyem rozmaringos masni van a karcsú derekán,

Jaj de szépen, jaj de szépen hajlik a marok után.”

 A művészeti neveléssel foglalkozó intézmények, szervezetek közül a legtradicionálisabb szervezet Szil községben az 1930-as években alakult táncegyüttes, a „Gyöngyös bokréta” mozgalom idején. Azóta hosszabb–rövidebb megszakításokkal, mindig volt a faluban hagyományőrző csoport.

Az együttes 1978-ban alakult újjá, 1989-től kezdődően egyesületi formában működik.

Tagjai elsősorban Szil községben fellelhető népi hagyományokat, szokásokat, táncokat jelenítik meg a színpadon.

A hagyományok felelevenítése megtalálható egyrészt a „szili Búcsú” című koreográfiában, amely felvonultatja a falu minden jellegzetes táncát, a gyermekek söprűjátékától a férfiak cséptáncán át a karéjig, mely egyben búcsúnyitó férfi körtánc is. A rábaközi perec népi kultúránk igazi értékei közé tartozik, ezt jelképezi a koreográfiába beépülő „perecszedés”.085

A „szili arató” című koreográfia 2008. július 19-re, az Aratófesztiválra készült, melyet komoly gyűjtés előzött meg. Az előadásban minden úgy történik, ahogy annak idején aratáskor, mely embert próbáló nehéz munka volt, amit szó szerint „látástól – vakulásig”,  pirkadattól – napnyugtáig végeztek az emberek.

Az együttes 1982 óta „kiváló” minősítéssel rendelkezik, s ezt a címet 2008. október 11-én megvédte Budapesten a „szili Arató” c. koreográfiával.

Több rangos kitüntetést kapott magas színvonalú, hagyományápoló munkájáért.

Az elmúlt évtizedeken át tartó művészeti munka gyümölcse a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség legnagyobb elismerése: a Muharay Elemér Díj. Ezt a kitüntetést 2009. január 11-én vehette át egyesületünk Budapesten az Új Színházban, az Újévköszöntő címmel megrendezett hagyományőrző együttesek országos bemutatóján.

084A táncosok számos nemzetközi fesztiválon szerepeltek sikerrel, így Spanyolországban, Hollandiában, Törökországban, Olaszországban, Lengyelországban, Ausztriában, Szlovéniában, Szicíliában és Szerbiában. A csoport állandó résztvevője a hazai néptáncfesztiváloknak, a környező falvak falunapi ünnepein pedig színvonalas kulturális programmal szórakoztatja a közönséget.

Kétévente – falunap keretében – nemzetközi néptáncfesztivált is szervezünk abból a meggondolásból, hogy községünk lakói ismerjék meg más népek, nemzetek tánckultúráját is. Elsősorban azokra az idős emberekre gondolunk, akik már nem nagyon utaznak országunk határain túl, ezért nincs lehetőségük  az adott ország kultúrájából ízelítőt kapni. A fesztivál célja dicsérendő, a gazdag magyar folklór bemutatása és megőrzése mellett ugyanis fontos, hogy a különböző országokból érkező amatőr művészek fokozzák Győr-Moson-Sopron megye, illetve a Rábaköz szívében található Szil község kulturális vonzerejét.

Az egyesület célja a résztvevő tagok közösségi életre, a személyiség pozitív irányba történő nevelése, társadalmi öntevékenység kibontakoztatása néphagyományaink megőrzése mellett.082

A csoport fontosnak tartja, hogy legyen felkészülve arra, mikor eljön az az idő, hogy a falusi embernek is elég lesz a napi 8 órás munka a megélhetéshez. Legyen igényük a kultúrára és a falusi kultúrházak, együttesek ne sorvadjanak el anyagi és erkölcsi támogatás hiányában.

Az egyesület minden héten pénteki napokon tartja próbáit 20,00 órától 23,00 óráig. Tagjainak száma 60 fő, melyben táncolnak 15 éves kortól a 82 éves korig. Együtt táncol gyermek, szülő és nagyszülő. A művészeti vezető Schwarczkopf Gyula, aki a szakmai munkát irányítja.

Elmondhatom, hogy egyesületünk abban a szerencsés helyzetben van jelenleg, hogy a művészeti alapiskola továbbképzősei (középiskola 9-11. osztályosok) már ebben a közösségben is dolgoznak. A tapasztalatok apáról fiúra, anyáról leányra szállnak, öröklik őket a generációk, hisz a 82 éves Tibor bácsi is unokájával együtt táncolhat.

A tánc szó hallatán a legtöbb embernek a mulatozás, a jókedv, a derű jut eszébe. Hiszen a tánchoz alapvetően olyan lelkiállapot szükséges, amely képes elfeledtetni a mindennapi gondjainkat, az élet kisebb nagyobb nehézségeit. Ráadásul a tánc sohasem öncélú, és mit sem ér, ha nem társaságban művelik.

081Ezek a közösen tanult és nemzedékről nemzedékre örökített tapasztalatok jelentik a köteléket a közösség tagjai között. A közösség tagjai nemcsak beállítódásaikban hasonlók egymáshoz, hanem a célokban is amelyeket el kívánnak érni. Céljaik fokozatosan állandóvá válnak, s mintaként szállnak nemzedékről nemzedékre, vagyis a nemzedékek tagjai egymásnak tovább adják kultúrájuk elemeit. A tevékenységcsere során az új generációk az előttük járók helyére lépnek, átveszik addigi eredményeiket, majd azokat továbbiakkal toldják meg.

Eredmények között említhetem, hogy a közösség túléli az egyes embert, megőrzi a közösen szerzett tudást, és ezzel lehetővé teszi a kultúra fejlesztését a következő generációnak.

Egyéni eredmény pedig az, hogy az egyén beilleszkedik a közösségbe, s miközben beilleszkedik, kialakul személyisége.

A rábaközi faluban a hagyományőrző együttes már évek hosszú sora óta felvállalja a közösségi élet folyamatos szinten tartását a néphagyományok megőrzése mellett.

Szórádi Gusztávné

Hagyományőrző Egyesület elnöke

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?