Szil Község Önkormányzata ASP központhoz való csatlakozása

2018-05-28 admin

Szil Község Önkormányzata

„SZIL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ASP KÖZPONTHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA”

PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: KÖFOP-1.2.1-VEKOP-16-2017-00738

A PROJEKT TARTALMÁNAK BEMUTATÁSA

Szil Község Önkormányzata a „KÖFOP-1.2.1-VEKOP-16 Csatlakoztatási konstrukció az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztéséhez” című pályázati felhívásra pályázatot nyújtott be és 7 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016 (VIII.31.) Kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátásra.

A projekt keretében többek között megújul a Szili Közös Önkormányzati Hivatal központjában és kirendeltségein a számítógépes infrastruktúra azzal, hogy új, korszerű és az ASP Kormányrendeletnek megfelelő munkaállomások és szoftverek kerülnek beszerzésre. Kialakításra kerülnek az elektronikus ügyintézéséhez kapcsolódó feltételek, megtörténik az önkormányzati szakrendszerek adatminőségének javítása, migrációja.

A projekt keretében megvalósul a működéshez szükséges szabályzatok elkészítése, aktualizálása is, mely folyamat az Iratkezelési, az IT és a Pénzkezelési szabályzatokat érinti.

A Szili Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói az önkormányzati ASP rendszer működésével kapcsolatosan az ASP központ által szervezett, az ASP szolgáltatások bevezetéséhez kapcsolódó oktatásokon vesznek részt, és ők tesztelik az új rendszer működését is annak élesítése előtt.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.

A SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 7 millió Forint

A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE (%-BAN): 100%A PROJEKT FIZIKAI BEFEJEZÉSÉNEK TERVEZETT DÁTUMA: 2018. 06.30.

Aktuális, Pályázatok

Útjára indult a SacraVelo projekt

2018-03-22 admin

Győrben indították útjára a szlovák-magyar koprodukcióban megvalósuló „SacraVelo Dunamenti kerékpáros zarándok hálózat létrehozása” kezdeményezést szerdán.

Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke a Hotel Famulusban tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a projekt a kulturális és a természeti értékek kényelmes és biztonságos felfedezését tűzi ki célul. Az Európai Unió által több mint 2 millió euróval támogatott, két év alatt megvalósuló projekt végére különböző, a zarándokok kényelmét célzó infrastrukturális fejlesztéseket ígérnek a résztvevők.

Így a projekt végére 900 kilométeren a kerékpáros zarándokok kényelmét kerékpárutak, kerékpáros pihenők, irányító táblák, továbbá online és offline turisztikai és szakrális információk, kerékpáros központok szolgálják majd. A SacraVelo projekt partnerei a magyar oldalon: Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye, valamint Szil település.

Berényi József, a Nagyszombat Kerületi Önkormányzat alelnöke, a szlovák oldalt képviselő vezető partner hangsúlyozta, hogy a SacraVelo egy újabb lehetőség a két ország közötti együttműködés előmozdítására, miközben a fenntartható, környezetbarát turizmust is elősegíti. A szlovákiai partnerek kerékpárút építéssel, felújítással, kijelöléssel, valamint Bacsfa településen egy kerékpáros központ építésével emelik majd a térségi kerékpározás élményét. Az Európai Unió Interreg Szlovákia-Magyarország határmenti együttműködést támogató programjának szlovákiai partnerei Nagyszombat megye, Pozsony megye, valamint Bacsfa település.

Szilban kerékpáros központot építenek szálláslehetőséggel, állandó kiállítással, amely – mint Lengyel Oszkárné polgármester elmondta – rendezvényközpontként is működne. Ilyen épület lesz egyébként a csallóközi Bacsfán is.

A SacraVelo legfontosabb célkitűzése, hogy egy olyan hálózatot hozzon létre a négy egymással szomszédos, két különböző országban lévő megye, amely szakrális zarándoklatra, a természeti értékek megismerésére és a közös kulturális emlékek megismerésére egyaránt lehetőséget ad. A következő két évben létrejövő infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően az erre járók kényelmesen és biztonságosan adhatják át magukat ennek az országokon átívelő kalandnak.

Az egyházi látnivalókat felfűző, 2019 őszére elkészülő, többek között az esztergom–budapesti, a pozsonyi és a nagyszombati érsek által támogatott projekttel szándékoltan olyan – többek között tóközi, dél-rábaközi – helységeket is szeretnének fókuszba helyezni, amelyek jelenleg idegenforgalmi szempontból mellőzöttek. Az útvonalak emellett természetesen érintenének közismert szakrális helyeket, például Pannonhalmát, Győrt, Esztergomot, Csornát, Sopront vagy Lébényt.

Egyéb

Látogatóink küldték

2015-07-14 admin Hozzászólás

A következő képeket a honlap látogatói küldték.

Küldjön be ön is képet.

Arhívum

Szórádi Gyula ünnepi beszéde a Sportegyesület 75 éves évfordulóján

2015-07-14 admin Hozzászólás

Szeretettel és tisztelettel köszöntök minden kedves vendéget, Szil község jubiláló ünnepségén.

Röviden szeretném felidézni az elmúlt 75 évben lévő főbb eseményeket, s emlékeket, emlékezetem alapján.

1932-ben létrehozták a Sportegyesületet a „Levente” szervezeten belül, s ennek keretében történtek a sportrendezvények.

Sportszámok:

Atlétika
labdarúgás
lövészet és egyéb versenyszámok voltak.

A Leventék a hét első napján a kultúrház elől szakaszonként vonultak a sportpályára. Az első szakasz mindig a bevonulás előtt álló fiatalokból állt. Ezeket követte még három szakasz korcsoport szerint.

Megjelenésük kötelező volt.

A sportesemények járási szinten történtek. Az időben is a legkedveltebb sportág a labdarúgás volt. Emlékeim szerint – mint gyerek – emlékezem egy-két labdarúgó sporttárs nevére:

Kapronczai Géza
Patyi Imre
Kovács Jenő

A háború után ez a Levente szervezet megszűnt.

A sportegyesület továbbra is megmaradt, felnőtt szinten is tevékenykedett. 1949-ben az iskolák államosítása után létrejött az úttörő szövetség. Nálunk és végtelenül nehezen ment a szervezés, mert a szülők idegenkedtek az új szervezettől. Mivel a szervezet tagságához kötötték a labdarúgást, egyre többen léptünk be az úttörő szervezetbe. Így a labdarúgásból is megalakult a fiatal csapat.

Ekkor községünkben három futballcsapat működött. A legsikeresebb a felnőtt csapat volt, melyet ma „Arany” csapatnak titulálnának.

A csapat tagjai között voltak mezőgazdasági dolgozók és középiskolás tanulók. A csapat tagjaiból néhányat megemlítenék:

– Patyi Imre bácsi – kapus, akit később Matusz Lajos bácsi váltott fel.

Ritkán akadt olyan hátvédsor, melynek tagjai voltak: Kovács István és Kovács Ernő testvérek és Asbóth László. Középpályás sort alkotta: Sipos István, Gyurasits Ottó, Budai Ottó.

A csatársorból ki kell emelnem a nagy technikával rendelkező Nagy Zoltánt, akinek a gólgyártás volt a feladata, de a többi csatársor is kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

A csapat tagjai jó fizikai erővel rendelkeztek, mert az edzés helyett kaszálással és különféle fizikai munka elvégzésével készültek a következő meccsükre.

Nagy csapattal rendelkezett abban az időben Páli község is, amely riválisa volt csapatunknak. Néhány nevet itt is említenék: Szigeti Antal, Purgai Sándor és Farkas Ernő.

Ez idő alatt működött községünkben női kosárlabda csapat, melynek tagjai voltak: Bognár Aranka, Tóth Panni, Győri Lenke, Győri Ibolya, Domonkos Katalin, Tegelics Rózsi és még néhányan.

A csapat edzője, vezetője ifj. Keiser Pálné (Borika) volt. Egy-egy szezonban összesen 3 mérkőzést játszottak, mivel körzetünkben csak ennyi csapat volt.

Abban az időben öltöző még nem állt rendelkezésre, így Funtig Sándorék adtak lehetőséget, helyiséget az öltözködésre. Ettől függetlenül a labdarúgás versenyszerűen folytatódott, többször is járási bajnokságot nyertek. A csapat megszűnésével az öltöző is megszűnt Funtigéknál és az áttevődött Karakai Imre bácsiékhoz.

Az időben is nagy támogatást a kapott csapat, a közönségtől nem csak bíztatást, hanem anyagi támogatást is az akkor megalakult Ktsz., Áfész és egyéb szervezetektől, illetve magánszemélyektől.

Közben a járási pedagógus szakszervezet szervezésében 1954-ben örömünkre megrendezték, illetve megszervezték Szilban az I. Nemzetközi Úttörő Olimpiát, ahol a koreai és más nemzetiségűek is részt vettek. Minden sportágban versenyeztek. Meg kell állapítani, hogy kiemelkedő eredményt értek el a szili sportolók, akikből még itt vannak néhányan közöttünk. Pl. Budai József, Czigány László, Nagy Péter és a többiek. Az olimpia egy hétig tartott, még a szili sportolók is sátorban laktak. Hatalmas létszámmal vettek részt a drukkerek is. Főként a labdarúgó mérkőzések arattak nagy sikert. Szil csapata bekerült elsőként a döntőbe. A döntőt Csorna csapatával vívták. Sajnos a 2. helyen végeztünk, igaz egy kis technikai manőverezés miatt. Németh József testnevelő tanár egy nem megfelelő korcsoportú tanulót tett be a csapatba. A falu lakossága is jól érezte magát, mert a verseny szépsége mellett ott volt a „Laci pecsenye és a Sörtábor”

Az olimpiát szervezők közül említenék néhányat: Búza Gáspár, Jászay László, Kóbor Antal, Mátai Gyula. Mivel később labdarúgóink megnyerték a járási bajnokságot, felkerültünk a megyei I. osztályba, így a soproni körzethez soroltak bennünket, ahol több évig részt vettünk és nagy csatákat vívtunk.

Elmondhatjuk, hogy Szil községben mindig voltak lelkes futballisták és nagy örömünkre ma is ezt tapasztaljuk. Pedig elmondhatjuk, hogy a régi időben a futball labdát nem ismertünk, s megelégedtünk egy pöttyös labdával is.

Az elmúlt 75 év alatt volt több edző is emlékeim szerint: Kovács Lajos a nagy csapatnál, 1955 után Kiss Ernő, Keresztes István, Székely József, akik az edzősködés mellett még futballoztak is.

Néhány elnökváltás is volt. Szórádi József, Budai Győző, Bukovics István, Lengyel Lajos, Németh János, Kovács László, Kovacsics László, Szórádi József, Szórádi Gyula, Budai Gyula és jelenleg Domonkos Zsolt.

Ahogy egyre többet hallani a televízióból a nagy emberek szavaiból, hogy a labdarúgás szeretetének elsajátítása mindig a grundokon történik. Így volt ez nálunk is, mert az alsó rész az Árpád kertben gyakorolt. A labda hol a fának, hol a kerítésnek csapódott, de szívesen játszottunk.

A felső rész gyermekei szerencsésebbek voltak, mert azoknak rendelkezésre állt a vásártéri futballpálya.

Meg kell még említenem, hogy a grundon gyakorló fiatalok közül magasabb osztályba játszó csapatokhoz is kerültek Szil községből labdarúgók. Pl.: Sipos István ( Pápai Peruc), Domonkos Zoltán (Győri Dózsa), Kovács András (MÁVDAC Győr), Czigány László (Soproni Fáklya), Székely József (Győri Postás), Papp László (Szombathelyi SE.).

A labdarúgó szakosztály mellett teke és kézilabda szakosztály is működött.

TEKE tagjai: Somogyi László, Mesterházy József, Jakab Árpád, Kovács Ottó, Győri István, Boda Miklós és Domonkos Gábor.

A szakosztály járási szinten működött, majd későbbi eredményeiért felkerült a megyei III. osztályba. Két versenyző országos spartakiádon is részt vett: Jakab Árpád és Mesterházy József, akik ott a 6. helyet szerezték (Szolnok).

KÉZILABDA szakosztály: 1992-ben alakult, vezetőjük és edzőjük Kovács László volt.

Ez a csapat családias jellegű is volt, ahol anya és lánya együtt játszottak. A megyei II. osztályban vettek részt különdíj nélkül sosem jöttek haza.

Az elmúlt években rendelkezett sportegyesületünk egy ifjúsági cselgáncs szakosztállyal (fiúk és lányok). Taglétszámuk 26 fő volt. Eredmények: országos diákolimpia Ajkán, Lábatlanban, Oroszlánban, Zircen, jó eredményeket értek el. Nemzetközi versenyen is részt vettek Szlovákiában – Losoncon. Edzőjük Gombás Géza volt.

Jelenleg is rendelkezünk futballcsapattal, akik szívvel, lélekkel játszanak, képviselik községünket, köszönettel tartozunk nekik. Edzőjük Varga Róbert és Kajtár Jenő.

Meg kell említeni, ma nehezebb a helyzet, mint valamikor volt a csapatépítésben, mert akkor kb. 300 tanulóból lehetett válogatni, ma pedig sajnos ennek a töredékéből.

Megemlíteném azt is, és örömmel vesszük tudomásul, hogy a mázsaházból, cédulaházból – később a Tsz. Jóvoltából – épült egy korszerű öltöző, amely minden igényt kielégít. Nagy eredmény, hogy sportpályánk a magasabb szintű technikai fejlődést elérte a világítással.

Nem szabad elfeledkeznünk községünk nagy létesítményéről a tornateremről. Ez biztosítja ifjúságunk testi fejlődését és a felnőttek sportolási lehetőségét. A létesítmény támogatói: a Megyei, Járási Sportszövetség, a helyi Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága. A testnevelési órákon kívül itt rendezik meg a körzeti iskolai bajnokságokat (labdarúgás, kézilabda). Iskolánk labdarúgó csapata az idei évben is szép eredményt ért el, de elmondhatjuk, hogy azon kívül más sportágban is.

Tornatermünkben rendezik meg a felnőttek is sportversenyeiket pl. utcák-terek bajnokságát labdarúgás keretében. Különböző kupamérkőzéseket, ilyenek pl. Székely Kupa, Mejkli Kupa, Tej Kupa és a felnőttek körzeti kupáját is.

Meg kell még említenünk a „Öreg fiúkat”, akik szórakozás szintjén a különböző településekkel játszanak hétvégenként. Tagjai: pl. Zsarkó Antal, Jakab Árpád, Szórádi Gusztáv, Ádám Ferenc, Zsiray László, Domonkos Gábor, Kovács Ottó, Kajtár Jenő és a többiek.

Emlékeimből ennyit tudtam elmondani. Elnézést kérek azoktól, akik a sportban tevékenykedtek, de nevüket nem említettem, ez nem szándékos volt.

Engedjék meg, hogy befejezésük köszönetet mondjak minden sportolónak, szervezőnek, drukkereknek, támogatóknak, akik tettek és ma is tesznek Szil község sportjáért.

Sajnos vannak olyan személyek, játékosok, drukkerek, akik ma már nem lehetnek közöttünk. Javasolom, hogy 1 perces néma felállással adózzunk emléküknek.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Egyéb

Adó 1% felajánlása a Tűzoltó Egyesületnek

2015-07-14 admin Hozzászólás

Magyarország Alaptörvény kimondja, hogy hazánkban minden embernek joga van:

az élethez;
az emberi méltósághoz;
személyes szabadsághoz;
az egyenlő bánásmódhoz;
valamint a személy- és vagyonbiztonsághoz.

Az állampolgárok ezen jogait a tűzbiztonság tekintetében is biztosítania kell az Államnak! Senki nem szenvedhet hátrányt azért, mert a tűzoltó egységek késve érkeznek egy égő házhoz, egy összetört autóhoz, egy épületre dőlt fához vagy bármely olyan eseményhez, amelynek felszámolásához a tűzoltó erők és eszközök bevetésére van szükség!

Bár Szil község a földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően meglehetősen jó helyzetben van ilyen szempontból, hiszen a hivatásos tűzoltók csornai laktanyája mindössze 15 kilométerre van a településtől és a domborzati viszonyok sem akadályozzák, nehezítik a tűzoltó egységek mozgását, így azok általában a hozzájuk beérkezett jelzéstől számított 10-12 percen belül képesek kiérkezni a településen bajba jutott emberekhez. (Ami nagyon jó idő.)

De vajon Ön gondolkodott-e már azon, mi történik akkor:

ha az előbb említett hivatásos tűzoltók esetleg valahol máshol már dolgoznak! (lehet, hogy éppen az ellenkező irányban, mondjuk Enesén, Győrsövényházon, vagy valahol arra felé) Ilyen esetekben ők csak sokkal később 20-30 perc alatt érnek Szilba, ha éppen itt is szükség lenne rájuk! (lehet, hogy éppen Önnél!!) Persze, mondhatja azt, hogy akkor majd jönnek máshonnan, például Kapuvárról, Pápáról, vagy Sárvárról. Igen Önnek ebben igaza van. De számoljon csak egy kicsit! Kapuvár kb. 24, Pápa 34, míg Sárvár 45 km-re van Sziltól. Ha ezt az utat a mai útviszonyok és átlagos nagyságú forgalom mellett, TEHERAUTÓVAL kell megtenni, akkor, amire ezek a tűzoltók ideérnek, az Ön háza és mindene, amiért egész életében dolgozott teljesen kiég(het).
ha akkora hó van a 86-os számú főúton, vagy annyi autó, teherautó és kamion kerül a hó fogságába, hogy azok, akik az Ön értékeinek mentésére sietnének, minden erőfeszítésük ellenére csak késve, vagy talán egyáltalán nem tudnak eljutni Önhöz.
és akkor még nem beszéltünk arról, mi van, ha az anyagi javakon túl emberi élet, életek is veszélybe kerülnek.

Ön gondolkodott már ezen?!

Én igen. Van megoldás!!

A megoldást úgy nevezik: Tűzoltó Egyesület, Szil

Tudom, hogy megfelelő út és látási viszonyok mellet, abban az esetben, ha a hivatásosok a csornai laktanyájukból indulnak, az egyesület szinte képtelen megelőzni őket és előbb odaérni Szilban egy tűzeset helyszínére, DE a fent leírt rendkívüli esetekben mégis a helyi tűzoltók az egyetlen megfelelő felszereléssel és valamilyen szakértelemmel rendelkező szerveződés a faluban, akikre ilyen esetekben számíthat. Ugye ebben egyet értünk?

Nos, amennyiben végiggondolva az általam leírtakat, Ön megdöbbent, meglepődött, vagy esetleg meg is ijedt, kérem, ne haragudjon rám. Nem akarok senkit sem megijeszteni, de ezek a tények. Ön természetesen továbbra is bízhat abban, hogy az Állam, a hivatásos tűzoltó egységein keresztül minden embernek biztosítja az élethez, a személy- és vagyonbiztonság-hoz, valamint az egyenlő esélyekhez való jogát, de nem árt, ha tisztában van azzal, hogy néha vannak olyan helyzetek, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a munkájukat magas színvonalon, általában a közmegelégedésére végző hivatásos szakemberek idejében eljussanak Önhöz.

Ekkor van óriási jelentősége annak, hogy milyen technikai és anyagi feltételek mellett működik az az egyesület, amely a fent leírt extrém esetekben is késedelem nélkül meg tudja kezdeni a beavatkozást, az Ön anyagi javainak megmentése érdekében. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy azok a felszerelések, amelyeket az egyesület használ mennyire korszerűek, üzembiztosak és mennyire felelnek meg a mai kor követelményeinek. (jelenleg lenne mit javítani ezen felszerelések műszaki állapotán).

Ezért, ha Ön is úgy gondolja, hogy az általam leírtak bármikor megtörténhetnek, akkor kérem, hogy a személyi jövedelemadó civil szervezeteknek felajánlható 1%-ával támogassa a helyi tűzoltó egyesületet.

Az így befolyt összeget, az egyesület garantáltan technikai fejlesztésre fordítja(törvényben leírtaknak megfelelően másra nem is lehetne). Ezzel nagymértékben javítja a településen élők tulajdonának és testi épségének biztonságát. Az emberek biztonságérzetét.

Az egyesület pontos neve, címe és adószáma:

név: Tűzoltó Egyesület, Szil
cím: 9326 Szil, Táncsics M. u. 2.
adószám: 19109231-1-08

Remélem, Önnek soha nem lesz szüksége arra, hogy az egyesület tagjai az Ön, vagy családja segítségére siessenek.

Szil, 2013. január 19.

Tisztelettel és köszönettel:

Horváth Péter

elnök

Tűzoltó Egyesület Szil

Egyéb

Tennivalók tűz esetén

2015-07-14 admin Hozzászólás

Tűzeset: anyagi javak pusztulásával, emberi élet és egészség veszélyeztetésével járó, az ember által nem kívánt, térben és időben nem korlátozott, nem ellenőrzött égési folyamat, amelynek során a társadalom károsodhat

Tűzjelzés: „Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tûzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetõsége, a rendõrségnek vagy a mentõszolgálatnak, illetõleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzõségnek).”

„A tűzoltóság részére érkező – tűzesetre, égésre, égés gyanújára, tűzveszélyre, vonatkozó – bármilyen formájú közlés tűzjelzésnek minősül, amit írásban (káreset-felvételi lapon vagy számítógépen) kell rögzíteni.”

A TŰZOLTÓSÁG HÍVÓSZÁMA: 105

Tűz esetén a következőket közölje a tűzoltóság ügyeletével:

az eset pontos helye (helységnév, utca, házszám. ha van);
mi ég, mit veszélyezte (pl.: egy melléképület ég, és veszélyezteti a lakóházat);
van-e életveszély (pl.: életveszély nincs / 2 fő benn tartózkodik az épületben és a konyhában van egy gázpalack is)
milyen terjedelmű a káreset (pl.: egy szoba ég, egy autó ég, vagy egy lakóház teteje teljes terjedelmében ég);
az ön neve;
az a telefonszám, amelyről ön a jelzést adja.

Mit tegyünk, és mit ne tegyünk, ha mi magunk észleljük a tüzet?

ne essünk pánikba;
gondolkodjunk, mielőtt valamely cselekedetünkkel több kárt csinálunk, mint hasznot;
(például, ha főzés közben a gáztűzhelyen lévő edényben belobban az olaj, v. zsír, azt ne öntsük le egy kancsó vízzel, mert csak szétfröccsen és meggyújtja a környezetét, esetleg ránk fröccsen és így mi is égési sérüléseket szenvedhetünk, hanem kapcsoljuk le a készüléket, és hozzunk gyorsan 1 födőt, amivel teljesen le tudjuk fedni az égő edényt, így a tűz nem jut oxigénhez és rövid időn belül magától kialszik.)
ha úgy ítéljük meg, hogy képesek vagyunk a tüzet önállóan eloltani, akkor ne késlekedjünk, azonnal fogjunk hozzá, de ha erre nincs esély, akkor azonnal hívjuk a tűzoltóságot, és hagyjuk el az épületet; NE HŐSKÖDJÜNK!
ha valaki más is tartózkodik az épületben, akkor értesítsük;
ha van rá lehetőség, nézzünk be a ház minden helyiségébe, és mindenkit vigyünk, v. küldjünk ki az épületből;
ha az épületben gázpalack van, azt próbáljuk meg kivinni és a tűztől, illetve a bámészkodóktól távol elhelyezni;
ha az épületben vezetékes gáz van, azt zárjuk el a telekhatáron;
ha csak egy helyiség, vagy annak egy kis része ég, akkor a helyiséget próbáljuk meg elszigetelni a ház / épület többi részétől. (zárjuk be az ajtókat, ablakokat, mert így kevesebb oxigénhez jut a tűz és lassabb lesz az égés)
végezzük el az épület áramtalanítását;
feszültség alatt lévő gépet, berendezést vízzel oltani TILOS és ÉLETVESZÉLYES;
ha a tűz a tüzelő- fűtő berendezés közelében keletkezett, a forró kályhát, kazánt lehetőleg ne öntsük le, mert az esetleg felrobbanhat;
bár ezt jogszabály nem írja elő, a saját érdekünkben tartsunk otthon legalább egy 6 kilogrammos ABC porraloltó készüléket, mivel ez általában elég a kezdődő háztartási tüzek eloltásához. Egy ilyen készülék már kb. 7 – 10 ezer forintért beszerezhető, de ha nem rendelkezünk ilyen készülékkel, akkor a legkisebb tűz által okozott kár is ennek a nagyon- nagyon sokszorosa lehet!